„mutassuk meg a világot olyannak amilyen, örömre szabottan minden kényszer nélkül, hogy az eredmény ne maradjon el…”Ancsel É.

Sokan gondoljuk, (és egyre többen szerencsére) hogy a világ megmaradása attól függ, hogy a mai ember hogyan él, hogyan neveli a generációk hosszú sorát. ” Az embert meghatározzák szokásai … ” Ez közhelynek tűnhet, pedig csak körül kellene nézni a pesti utcán a parkokban, városok, falvak környékén.

Nekünk óvodapedagógusoknak  lehetőségünk van arra, hogy nap, mint nap alakítsuk a gyerek ” világlátását “, és a valóságot olyannak mutassuk amilyen, és ha lehet ” örömre szabottan ” , hogy az eredmény ne maradjon el.

„Az óvodai környezeti nevelés célja és feladata a természeti és társadalmi környezethez való pozitív viselkedési formák és magatartásmódok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása, a gyermek közvetlen környezetében lévő élővilág megismertetése és megszerettetése, az élő és élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása, a helyi adottságok, lehetőségek feltárásával, felhasználásával. A megfigyelőképesség és a gondolkodásképesség fejlesztése közben a környezet és természet romlásának, pusztulásának példáit is használja fel az óvodapedagógia.”
Ehhez igazodva kis bölcsisként, mi is itt a Pipacstündérben e szerint próbáljuk kialakítani a gyerekek természet iránti szeretetét.

Környezetünk minden lehetőséget megad erre.
– gyönyörű erdő vesz minket körül, ahol nagyokat sétálunk, motorozunk, biciklizünk,futunk, tornázunk
– az épülethez vezető út is egy izgis 5 perc séta, hisz minden fát, bokrot, virágot megcsodálnak a gyerekek mire felérnek a lépcső tetejére
– menet közben találkozhatnak kisebb állatkákkal, bogarakkal
– a levegőzés nálunk minden nap kötelező, rossz idő esetén a fedett erkélyről csodáljuk környezetünket
– saját konyhakertünk van,
– tavasszal virágot, fákat, bokrokat ültetünk
– és lassan fél éve gondozunk egy kicsi házi nyuszit, aki kinn a fák között kapott otthont egy nyúl villában 🙂

Close Menu